Év sportolója-választás: a férfiaknál úszó lesz az első!
Az M4 Sport műsorában Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke és Csisztu Zsuzsa alelnök ismertette, kik kerültek az első három közé az egyes kategóriákban a 67. M4 Sport – Az Év Sportolója Gálán.
Ismét exkluzív interjút adott a Mandinernek György Réka korábbi magyar olimpikon, amerikai egyetemi úszókiválóság, aki tavaly nyílt levelével egyedüliként mert felszólalni a Will Thomasként születő, majd Lia Thomasként a női úszók között taroló transzgender úszó jelenlétével kapcsolatban. Szerinte a helyzet egy év alatt tovább romlott Amerikában, újabb női úszók vonulnak vissza a fair verseny hiánya miatt, miközben itt a transzgender férfi, Iszac Izzi Henig, aki nőként versenyzett korábban.
A Mandiner elsőként készített dokumentumriportot tavaly az amerikai egyetemi úszóéletet alaposan felkavaró transzgender úszóról. A Will Thomasként a férfi csapatban három évig versenyző, majd nemátalakító műtét után Lia Thomasként a női rekordokat megdöntő úszó körüli botrány nem csak az úszóvilágot döbbentette meg.
György Réka, korábbi magyar úszó olimpikon, amerikai egyetemi úszókiválóság az NCAA-nek, vagyis az amerikai egyetemi bajnokságot szervező szövetség vezetőségének írt nyílt levelével tavaly hatalmas port kavart. A legnagyobb amerikai tévétársaságok és sajtóorgánumok keresték interjút kérve, de a hazai média is szerette volna megtudni, honnan vette a bátorságot, hogy a nők fair versenyhez való jogáért kiálljon egy olyan országban, ahol tarol a woke-ideológia és ahol a genderelmélet túlterjeszkedése már a női versenysportot is komoly veszélybe sodorta.
a csapattársai a Virginia Egyetem úszócsapatában, hogy megkíméljék attól a szörnyű kommentáradattól, amit az interneten, különösen a közösségi felületeken kapott.
György Réka egy év elteltével újra interjút adott a Mandinernek annak kapcsán, hogy újabb kitűnő amerikai válogatott úszónő, Riley Gaines, a 200 pillangó valaha volt egyik leggyorsabb versenyzője jelentette be a visszavonulását, mert nem tudja és nem is akarja felvenni a versenyt a biológiailag férfiként született úszókkal.
Sajnos a helyzet egy év alatt még rosszabb lett.
Mindannak ellenére, hogy nőtt azok száma, akik csatlakoztak az elégedetlenkedőkhöz, vagyis hozzám, semmilyen pozitív elmozdulás nem történt a női sportolók jogainak védelme érdekében” – kezd bele Réka annak összegzésébe, hogy áll a női sport ügye az amerikai egyetemi sportéletben.
Réka tavaly második diplomáját is megszerezve pszichológusként és fejlesztő trénerként diplomázott, ma autista gyerekek képzésével foglalkozik napi szinten, miután a versenyszerű úszással felhagyott. Tavaly ilyenkor még félő volt, hogy nyílt levele miatti meghurcolása esetleg jövőbeni munkaadójánál is probléma lehet és akár negatív megbélyegzés kíséri majd szakmai önéletrajzát. „Sokáig tartottam attól, hogy nem lesznek-e velem előítéletesek a jövendőbeli munkahelyemen, hiszen
voltam én minden: transzfób, igazságtalan, nem méltó az amerikai ösztöndíjra, sőt, sokan legszívesebben hazazavartak volna
azért, amiért volt merszem kiállni a női úszók fair versenyhez való jogainak védelmében. Érdekes ugyanakkor, hogy bár vállaltam a véleményemet ezután is, a munkahelyemen nem kezdtek ki emiatt, sőt a közvetlen kollégáim inkább velem értenek egyet, ha négyszemközt beszélgetünk” – mutat rá György Réka arra a meglehetősen kétarcú politikára, amely oly nagyon jellemző ebben a kérdésben (is) a tengerentúli woke-ideológia térnyerésére.
Rékát arról is kérdezte a Mandiner, hogy mit gondol a Riley Gaines, kitűnő amerikai gyors- és pillangóúszó rekorder bejelentéséről, aki azért adja fel ígéretes úszókarrierjét, mert nem szeretne biológiailag férfinak született úszók ellen versenyezni.
Gaines, aki a 2019-es budapesti junior úszóvilágbajnokságon is remekelt,
sőt petíciót írt és nyíltan bírálta Joe Biden elnököt, amiért azt javasolta, hogy a szövetségi polgárjogi törvényben a „nem” fogalmát úgy változtassák meg, hogy az magában foglalja a „gendert” és a „gender identitást” is. Sőt, a legfrissebb hírek szerint az Independent Women's Forum (IWF) péntek kora reggel közleményt adott ki, miután Gaines, a tizenkétszeres válogatott úszó és a szervezet szóvivője egy videót tett közzé a Twitteren, amelyben azt állítja, hogy „egy férfi fizikailag kétszer megütötte", miután beszédet mondott a Turning Point USA és a Leadership Institute rendezvényén, amely a San Francisco State campusán zajlott.
mindössze a véleményét szabadon közölni vágyó úszóbajnoknőt.
„Riley Gaines esete roppant szomorú. Ő volt tavaly az NCAA bajnokságában az az úszó, aki a 200 gyorson századra azonos idővel
holtversenyben végzett az első helyen a transzgender Lia Thomassal együtt és mivel csak egy trófea állt rendelkezésre, azt Lia kapta, Riley pedig aranyérmesként üres kézzel mehetett haza.
Riley azóta is hallatja a hangját és felszólal a női sportolók jogaiért, de vagy megpróbálják ebben korlátozni, vagy az az van, amit mi is többekkel tapasztaltunk: hiába jutottunk el az NCAA egyik igazgatójához, nekünk magánemberként elmondta, hogy velünk ért egyet, de nem tehet semmit” – mutatott rá Réka a láthatatlan erővonalakra ebben a témában is.
Amikor arról kezdtük faggatni, vajon milyen erők befolyásolhatják az egyetemi vezetést, akkor egyértelművé tette:
hihetetlen lobbierők mozognak a háttérben, amelyek bizonyosan nyomást gyakorolnak ezekre a vezetőkre, ami roppant szomorú”.
De hogy lássuk, mennyire elrugaszkodott eseteknek is teret enged az amerikai egyetemi bajnokság közege: itt a biológiailag nőnek születő, akkor még Izzi Henig úszó, aki a Yale színeiben folyamatosan a női döntős versenyzők között szerepelt az elmúlt szezonokban egészen addig, amíg el nem határozta, hogy transzgender férfiként, immár Iszac Henigként folytatja az életét és az úszást, immár a férfiak között.
Egykori favoritszámában, az 50 gyorson 83 indulóból a 79. lett, de csak egy paraúszót és olyanokat tudott megelőzni, akik sosem versenyeztek gyorson.
„Végső soron arról van szó, hogy mindenki fél kimondani, ha nem ért egyet ezzel az ideológiával, amit az LMBTQ és a transzlobbi képvisel, és az a legdöbbenetesebb az egészben, hogy
mindezt egy olyan országban élve tapasztaljuk, ahol a véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legalapvetőbb emberi jog,
s ahol a nemi diszkriminációt a szövetségi tanintézetekben a IX. alkotmánykiegészítés több mint ötven éve garantálja. De sajnos ma már újra nem” – zárta gondolatait György Réka.
A nyitóképen: a transzférfiként úszó Iszac Henig. Fotó: Instagram/Iszac Henig